Fővárosi Főügyészség

Budapest 
 

Tárgy: panasz a Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 1547/2008/1. számú  határozatával szemben 
 

T. Fővárosi Főügyészség! 
 

     Abban a reményben, hogy panaszomat nem a rendőrséggel szembeni „újabb támadás” lehetőségeként fogják értékelni, melyet a panasz elutasításával kívánnának megakadályozni, alulírott ifj. Hegedűs Loránt, mint a Budapest Szabadság téri Református Egyházközség lelkésze és képviselője a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Nyom. 1547/2008/1. számú 2009. július 06-án kelt, dr. Falvai Zsolt sk. vezető ügyész által aláírt Határozatával szemben az alábbi panaszt terjesztem elő: 
 

1.) A fenti Határozat tévesen ír a Hazatérés Templománál összegyűlt 60-80 fős tömegről, mert templomunkban előre meghirdetett istentiszteletet tartottunk, melyre nem "tömeg" gyűlik össze, hanem a szent gyülekezet.

2.) A fenti Határozat nem szól arról, hogy hány ember -  az általuk meghatározott 60-80 főnek a többszöröse - nem tudott részt venni az istentiszteleten a rendőrség jogellenes, alkotmányellenes, a gyülekezési jogot, valamint a lelkiismereti- és vallásszabadságot durván lábbal tipró fellépése miatt.

3.) A fenti Határozat semmivel nem támasztja alá, ugyan miből állapították meg azt, hogy pontosan 60-80 fő nem hívő keresztyén, hanem illegális demonstráló volt rendezvényünkön? Esetleg különleges, a rendőrség által alkalmazott, az egész teret beborító harci töménységű könnygázfelhőn átlátó speciális detektor segítségével?

4.) A fenti Határozat öltözékre, ill. zászlókra való hivatkozással feltételezi, hogy pontosan 60-80 fő törvénytelen tüntetésen és nem istentiszteleten kívánt részt venni. Tájékoztatásul közlöm, hogy csak templomunk mellvédjén 3 db, templomunkban pedig 18 db. zászló található, egyházunk rendtartása pedig nem tiltja az istentiszteleten magyar nemzeti zászlókkal történő részvételt, különösen akkor, amikor a magyargyűlölet áldozataira való emlékezés jegyében került az meghirdetésre. Az öltözék tekintetében sincs külön előírás a hívek számára, de egyértelműen az állam és egyház szétválasztásának alkotmányos alapelvébe ütközik, hogy a nyomozó ügyészség öltözék alapján próbál különbséget tenni hívő és nem hívő között.

5.) A fenti Határozat érdemben semmivel sem támasztja alá azt sem, hogy az általa pontosan 60-80 főben meghatározott "tömeg" ténylegesen részt vett, s ha igen miként a Szabadság téren zajló tüntetésen. Nem mintha a híveknek nem lenne állampolgárként joguk törvényes módon demonstrálni.

6.) A fenti Határozat tudomást sem kíván venni arról, hogy templomunkban istentisztelet zajlott, amikor a jogellenes rendőri fellépésre sor került.

7.) A fenti Határozat tudomást sem kíván venni arról sem, hogy az istentisztelet a templom  átriumos előterébe is ki volt hangosítva, azaz a templom lépcsőjén állók is istentiszteleten vettek részt.

8.) A fenti Határozat tudomást sem kíván venni még arról sem, hogy a templomi fedett, de a tér felé nyitott előtér is a Hazatérés Temploma részét képezi, s ha esetleg kétség merülne fel e tekintetben az ügyészség bármely idült bolsevikja részéről, akkor kérje ki az illetékes földhivataltól székházépületünk tulajdoni lapját. 
 
 

9.) A fenti Határozat alapvetően a Szabadság téri demonstráció és az istentisztelet egybemosásán fáradozik, noha ezt még akkor sem tehetné  meg, ha az emberiség történelmében közel 5000 éves szokásjog alapján a templom mindig menedékhelyként szolgált a hatalmi túlkapásokkal, diktatórikus fellépésekkel, ördögi erőszakoskodásokkal szemben - kivéve persze a kategorikusan ateista totalitárius nemzetellenes kommunista diktatúra idejét, amikor templomokat, kolostorokat zártak be, alakítottak át pl. diszkóklubbokká, vagy tettek a földdel egyenlővé.

10.)  A fenti Határozatban nem olvashatunk arról, hogy az istentiszteleten részt vevők közül pontosan hány embert (esetleg 60, vagy 80 főt?) hallgatott volna ki tanúként a nyomozó ügyészség. S noha dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi Nagy Tamás tanúvallomásával és feljelentésével minden tekintetben azonosul egyházközségünk, sőt az Ő fellépésük nélkül bizonyára sor került volna a rendőrség templomunkba istentisztelet idején történő behatolására, elképesztőnek tartom, hogy rajtuk kívül egyetlen olyan tanút hallgatott meg az ügyészség, kinek tanúvallomásában foglaltakat nem szembesítették sok más, az istentiszteleten részt vevő hívőével, személyemnek, mint feljelentőnek az ügyészségi meghallgatás tekintetében történő teljes mellőzéséről már nem is beszélve.

11.) A fenti Határozat kerek-perec lehazudja azt a templomunk biztonsági kamerája által készített felvételt, melyet a nyomozó ügyészség felkérésére határidőre eljutattam hozzájuk - amit mellesleg nem akart hivatalosan átvenni az érkeztetőben az ügyészségi munkatárs, de én ehhez határozottan ragaszkodtam, azaz bizonyítani tudom, hogy a felvételt a Budapesti Nyomozó Ügyészség tőlem átvette - melyen egyértelműen látszik, hogy a templomi előtérbe (mely még egyszer hangsúlyozom a templom területe, ahol istentisztelet folyt, mivel az oda is ki volt hangosítva) könnygázt fújnak be a rendőrök.

12.) A fenti Határozat úgyszintén kerek-perec lehazudja azt a felvételt is, melyet a fentivel együtt szintén tőlem bizonyíthatóan megkaptak, melyen egyértelműen hallatszik, hogy a rendőrség három ízben is oszlatással fenyegeti a magyargyűlölet áldozataira emlékező gyülekezetet. Szó sem volt a rendőri intézkedés érdemi része alatt semmiféle elvonulási útvonal kijelöléséről, nem mintha ez a legkisebb mértékben is garantálta volna a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő alkotmányos alapjogunk érvényesülését. Mint ahogyan szó sem volt arról, hogy a rendőrség kísérletet tett volna velem, vagy az egyházközség bármely jelenlévő hivatalos képviselőjével történő egyeztetésre a kialakult helyzet törvényes rendezése érdekében.

13.) A fenti Határozat kerek-perec lehazudja azt a tényt is, melyet számtalan tanú megerősíthetett volna, ha meghallgatásra kerül, nevezetesen, hogy sokan az istentisztelet alatt rosszul lettek és elsősegélyre szorultak a harci töménységű könnygáz miatt, mely segítségnyújtásra a templomi épület alagsorában, altemplomában került sor, valamint az egyházközség irodáján.

14.) A fenti Határozat összességében egyértelműen politikai hatalmi nyomásra született, semminemű szakmai tisztességre való törekvés sem fedezhető fel benne, sőt olyanfokú előítéletesség tükröződik szemléletében, ami egyértelműen keresztyénellenes, sőt az istentisztelet jellege okán feltételezhetően magyarellenes indulat által vezérelve került megfogalmazásra.

15.) Elképzelni is nehéz, hogy mi lett volna, ha mondjuk a Dohány utcai zsinagógának a vészkorszak áldozataira emlékező gyülekezetével történt volna meg mindaz, ami 2008. szeptember 20-án a Szabadság téri Hazatérés Temploma magyargyűlölet áldozataira emlékező istentiszteletén részt vevő keresztyén hívekkel megesett.

Valószínűsíthető, hogy a nyomozó ügyészek nem 10 hónap alatt fércelnek össze egy elképesztően színvonaltalan elutasító határozatot, hanem egy nap alatt megtalálták volna a felelősöket, akik mára előzetes letartóztatásban sínylődésük után, mint terroristák szigorú kommandós őrizetben várnák statáriális eljárásban kapott életfogytos büntetésük okán benyújtott kegyelmi kérvényük garantált elutasítását.  
 

     A fentiek alapján arra kérem a Fővárosi Főügyészséget, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 1547/2008/1. számú  Határozatát, mint részrehajlót, mint szakmailag megalapozatlant, mint a Magyar Köztársaság Alkotmányába ütközőt, mint a gyülekezési, valamint a lelkiismereti- és vallásszabadság alkotmányos alapjogát lábbal tiprót, mint keresztyéngyűlölő és magyargyűlölő indulat által vezéreltet, mint minden tényszerű alapot nélkülözőt utasítsa el, a felelősöket jogszerű eljárásban nevezze meg, ellenük tegye meg a szükséges büntetőjogi lépéseket. Továbbá kérem, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség felelősségét is állapítsa meg durván és arcátlanul jogsértő Határozatáért, s vizsgálja meg tevékenységük során a hivatali jogkörrel politikai hatalmi nyomásra történő visszaélés, alkotmányellenes tevékenység kifejtése, bűnüldözés helyett bűnpártolás fennállásának lehetőségét. 
 
 

Budapest, 2009. július 20. 
 
 

ifj. Hegedűs Loránt

lelkész-képviselő